Fonott kalács és a nagymamák

• Krisztina
• 2016. március 25. péntek

Nagymamámnak, az egyiknek, van otthon kemencéje. A magam részéről oda vagyok érte, minden vágyam, hogy ha egyszer majd lesz egy saját házam, akkor legyen nekem is kemencém. Olyan ízű almáslepényt, fonott kalácsot azóta sem ettem. A kemencében sütésnek meg van a hangulata. Ahogy az ember először összeszedi a fát, berakja a kemencébe, jól bemelegíti, majd beteszi a süteményt, s várja, hogy csodásan megsüljön. Láttam régebben egy párszor, hogy mama hogyan csinálja. Főleg, ha odakint nagyon hideg van, akkor különösen jó odabújni a kemence mellé. Papám is mindig ott ült mellette, és én is gyakran dőltem neki.

Mamám mutatta meg, hogyan kell fonni a kalácsot. Lehettem vagy 12 éves, nem több annál. Ő fonta kétszeresen, meg háromszorosan is. Gyakorlott mozdulatokkal először megcsavarta a rudakat, majd jól összefonta, tekert rajta kettőt és kész. Már lehetett is tojással lekenni és mehetett a kemencébe. Először nagyon béna voltam, sehogyan sem akart megtekeredni az a kalács…. 🙂 de utána gyakoroltam sokat, s nem mondom, hogy ma már olyat tudok sütni mint a mama…..de azért elég sokat fejlődtem.

Ezen kívül van nekem egy szakácskönyvem is. Anyáé volt, előtte meg az ő anyukájáé, meg a dédié, s lehet, hogy még előtte is volt valakié. Na mindenesetre, én már minimum a negyedik generáció vagyok, aki használja ezt a szakácskönyvet. Valamikor 1900 elején íródhatott, sajnos a borítója már elveszett, így nem tudom mi a pontos címe.

Az viszont biztos, hogy a legjobb sütemény receptek ebből a könyvből kerülnek ki. Például fonott kalácsot, fánkot, túrós buktát mindig ebből sütök. Na meg a túró gombóc. 🙂

Mivel jön a Húsvét, így ebből a könyvből hoztam mára a fonott kalács receptjét. A leírtaknak én a dupláját szoktam készíteni, így lesz három fonat kalács a tésztából, pont belefér egy gáztepsibe. Nem lehet elrontani, foszlós, isteni az íze, melegen, másnap, bármikor.

Hozzávalók:

• 120 dkg liszt
• 20 dkg margarin
• 20 dkg cukor
• 6 egész tojás
• 5 dkg élesztő (pont egy kocka)
• 5 dl langyos tej
• csipet só
• nem írja, de én reszelt citromhéjat is teszek bele, egy egész citrom héját
• no meg persze a mazsola, aki szereti

Elkészítés:

• az élesztőt kb 3 dl langyos tejben megfuttatom, úgy, hogy a tejbe teszek egy kávéskanál cukrot, illetve miután belemorzsoltam az élesztőt, megszórom liszttel a tetejét. Jobban felfut így. Letakarva hagyom, kb 15 percig.
• közben egy nagy tálba beleszitálom a lisztet, és mélyedést készítek a közepébe. Beleütöm a hat tojást, beleöntöm a cukrot, és belevagdosom a margarint. (Van, mikor elmorzsolom a liszttel a margarint, de többnyire bele szoktam vagdosni.) Az előre beáztatott mazsolát és a citromhajat is beleszórom.
• ez után mehet bele a felfuttatott élesztő. No és most jön a dagasztás. Akárki akármit mond, dagasztani kézzel kell. Éreznem kell, hogy milyen az a tészta, mennyire lágy, mennyire kemény. Ha keménynek tűnik, akkor a maradék tejet bele kell öntenem (fel fogja venni.) A dagasztást nem lehet megúszni. Akkor jó, ha már a tál falától és a kezemtől is elválik.
• letakarva, meleg helyen keleszteni kell, míg a duplája nem lesz. (Ez minimum egy óra.)
• miután megkelt, nyujtódeszkára kiborítom, s átgyúrom még egyszer. Háromba vágom.
• a cipókat is háromba vágom, mert ebből a három részből fogok fonni. Kb egyforma hosszú és vastagságú rudakat kell sodornom a tésztából, mint az oviban, mikor gyurmáztunk. A három rudat a tetejüknél összenyomom, s hármas fonással megfonom. Mint a hajamat. 🙂 Ezt a fonást a másik két cipóval is elvégzem.
• mind a három fonatot beleteszem a sütőpapírral kibélelt gáztepsibe, s letakarva még kb 20 percig kelesztem.
• ez után megkenem felvert tojással, előmelegített sütőbe tolom, kb 160 fokon egy óra alatt sül meg. (Sütője válogatja.) Akkor jó, ha már szépen megpirult a kalácsom.

Kulissza titkok:

• volt már olyan, hogy annyira elfáradtam a dagasztás közben (erre mondaná a párom, hogy mert puding vagyok. 🙂 ), hogy leültem a konyha közepére, ölembe vettem a tálat, s úgy folytattam a dagasztást. 🙂
• otthon régebben mindig a fürdőszobai nagy radiátor tetejére tettem a tálat, s ott kelesztettem a tésztát. Most, ahol lakom, padlófűtés van, így laza egyszerűséggel leteszem a padlóra, és letakarom. 🙂
• nyáron otthon kivittem a teraszra a tálat. Csak figyelni kellett, nehogy a kóbor macskák hozzányúljanak. 🙂

Mutatok képet a kalácsról.

Illetve természetesen a szakácskönyvről is.

Szeretettel: Kriszti